Álarcok

MASZK és ÁLARC

Maszk mögé elbújva bárki átváltozhat, szerepet játszhat, elrejtőzhet. Álarc segítségével énünk legmélyebb titkait hívhatjuk a felszínre.

Az ölti fel a maszkot, aki más akar lenni, mint ami. Aki el akar rejtőzni saját maga, vagy mások elől, s fel akar ölteni egy olyan személyiséget, akivé szívesen válna. A maszk mögé bújva tökéletesen átváltozhatunk, új oldalunkról ismerhetjük meg magunkat. Szerepeket játszhatunk, komédiázhatunk, megtéveszthetünk, elrejtőzhetünk.

A maszk mögött minden gátlásunk feloldódhat

Régen a maszkot nevezték álcának, lárvának, sőt az alak elnevezés is megfelelő volt. Az álarc védelmet nyújtott a gonosz erőkkel szemben, elrejtette viselőjének valódi egyéniségét, felismerhetetlenné vált. A maszk viselésének régi hagyományai vannak. Már az ősemberek is viseltek álarc-okat, az elejtett állatok bőrébe burkolóztak, így próbálták megszerezni annak erejét. Maszkot öltöttek fel a háborúba menő harcosok, a Ku-Klux-Klán tagjai, Zorro, az Operaház Fantomja, stb.

A maszk viselésének célja a félelemkeltés, a névtelenség, a rossz szellemek elűzése, a jó szellemek megidézése, betegségek, éhínségek elűzése, illetve manapság egyre inkább a szórakoztatás. A maszk azonban határjelzőként is működik: az orvos maszk mögé bújik, a hegesztő hegesztőmaszkkal óvja arcát és szemét a káros fényhatásoktól.

Kegyeleti céllal is készítettek maszkot, gondoljunk csak a fáraók halotti maszkjaira. Az elhunyt arcvonásait őrizték az utókor számára, az elhunyt szellemének megidézésében pedig segítséget nyújtottak.

A mai napig nagyon fontosak a színházban – pl. távol-keleti színházak – használt maszkok. A klasszikus görög álarc-oknak nagy színpadi előnyei voltak, ugyanis a szerepeket kizárólag férfiak játszhatták, nőket nem engedtek a színjátszás közelébe sem. A maszkok nyitott szája mögé szócsövet erősítettek, így a hangjuk még erőteljesebben zenghetett az előadás alatt. A maszkok hátránya viszont, hogy, mivel takarják az egész arcot, nem tudja a színész az érzelmei változását a mimikában visszaadni. Később egyre többféle álarcot készítettek, így alkalmasak lettek egyes néposztályok megjelenítésére, sőt érzelmek kifejezését is lehetővé tették. Az egész arcot befedő maszkokat lassan felváltották azok a megoldások, amelyek már lehetővé tették viselőjük felismerését.

Comments are closed.